• 2. fejezet Figyelmeztető jelek az emberiség felébresztésére> Rosszabb, mint a legrosszabb eset forgatókönyve
      • I. Rosszabb, mint a legrosszabb eset forgatókönyve

        A jelen irányunk a klímaváltozásban rosszabb, mint a legrosszabb eset forgatókönyve, amit az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) előrevetített, a pusztító és gyakran végzetes hatásokkal, amik már olyan szélsőséges eseteken keresztül láthatók, mint a hurrikánok, árvizek, aszályok és hőhullámok.

         

        Még ha a világ csökkenti is az üvegházgázok kibocsátását, a bolygónak időbe telik, hogy helyreálljon azoktól a gázoktól, amelyek már a légkörben vannak.

         

        Ezért kell a rövid életidejű gázokra összpontosítani, nevezetesen a metánra. Húsz éves időszakra átlagolva a metán legalább 72-szer több hőt tart meg, mint a CO2. A metán legnagyobb forrása a haszonállat-tenyésztő ipar, amely valóban egyike a globális felmelegedés fő okainak, és amit le kell állítani.

         

        De először, kérlek engedd meg, hogy megosszak néhány legfrissebb bizonyítékot a klímaváltozásnak az emberek és állatok életére gyakorolt hatásairól.


        Olvadás a Déli- és Északi-sarkon 


        Olvadás az Északi-sarkon

        A Sarkvidék, vagy Északi-sark 2012-re jégmentes lehet, 70 évvel korábban, mint azt az IPCC becsülte. A napsugarakat visszaverő védő jég nélkül a nap hőjének 90%-a be tud lépni a nyílt vízbe, így felgyorsítva a globális felmelegedést. 16

         

        A változás az Északi-sarki jégtakaróban drámai, a klímaszakértők szerint most már csak 10% a régebbi és vastagabb jég, míg több mint 90% az újonnan keletkezett és vékony.17
         

        A „visszacsatolási kör” és az elszabaduló globális felmelegedés

        Ha a tengervíz melegebb, akkor a jég gyorsabban fog olvadni. És ha egyszer a jég elolvadt, nincs hővisszaverődés az űrbe. Ezért a hő is olvasztani fogja a jeget, és tovább melegíti a vizet. És mindkettő segíteni fogja egymást a további jégolvasztásban és a bolygó felmelegítésében. Látod az ördögi kört.

         

        Ezért nem tudták a tudósok ezt korábban nagyon jól megjósolni, de most nagyon éberek. Rajta tartják a szemüket a helyzeten. Csak az a helyzet, hogy mi nem teszünk dolgokat elég gyorsan.18





        Credit: National Snow and Ice Data center,
        http://nsidc.org/ arcticseaicenews/index.html

        Grönland és az Antarktisz jegének olvadása

        Mivel Grönland és az Antarktisz masszív jégtakarói is tovább olvadnak, katasztrófális tengerszint-emelkedés és erősebb viharok várhatók. Ha a teljes nyugat-antarktiszi jégtakaró elolvad, a globális átlagos tengerszint legalább 3,3-3,5 méterrel fog emelkedni,19  több mint 3,2 milliárd embert érintve - ami a világ lakosságának a fele -, akik a partvonal mentén 321 km-en belül élnek.

         

        Amerikai tudósok az Országos Hó- és Jég Adatközpontból (NSIDC) most azt mondják, hogy ha az egész Antarktisz elolvadna, a tengerszint sokkal magasabb szintre emelkedne, mint azt várták. Vannak, akik azt mondják, még 70 méter is lehet, ami még halálosabb az összes életre nézve a Földön.

        20


        Süllyedő föld és klímamenekültek

        Az emelkedő tengerszintek miatt szigetek süllyednek el, míg mi beszélünk; Tuvalunak, Tongának, és nagyjából 40 további szigetországnak az egész ország költözését kell megterveznie.

         

        A Nemzetközi Migrációs Szervezet egy jelentése azt állítja, hogy lehet, hogy 2050-re, vagy a mi életünk alatt, 200 millió, vagy akár 1 milliárd ember lesz klímamenekült.21 Ezek azok, akiknek el kell hagyniuk a szigetüket, vagy a partmenti otthonukat a tengerszint emelkedése miatt, ami egész közösségek vagy országok elsüllyedését és összeomlását okozza.22

        (Lásd az 1. függeléket a tengerszint emelkedéséről, és annak világméretű hatásairól.)


        Tengerszint  emelkedés előrejelzések

         

        Metán-hidrát: időzített bomba

        Egy másik északi-sarki változás a permafroszt olvadása, egy általában fagyott földrétegé, ami metán lerakódásokat [metán-hidrátot] tartalmaz. Ennek a rétegnek az olvadása az utóbbi években metán felszabadulást okozott, 2004 óta rohamosan emelkedő légköri szintekkel.23

         

        Két Celsius fokon túli további globális felmelegedés még több milliárd tonnányi metán-hidrát kiszabadulását okozhatná az óceán aljáról a légkörbe, ami az élet tömeges kipusztulásaihoz vezetne ezen a bolygón.

         


        „Csupán néhány fokos hőmérséklet emelkedés ezeknek a gázoknak

        az elpárolgását okozná, és ’bebugyogását’ a légkörbe, ami tovább

        emelné a hőmérsékletet, ami még több metánt szabadítana fel, tovább

        melegítve a Földet és tengereket, és így tovább. Négyszáz gigatonna

        metán van bezárva a fagyott Északi-sarki tundrába – elég ennek a

        láncreakciónak az elindításához… Ha egyszer beindul, ez a ciklus

        elszabaduló globális felmelegedéssel járhat.”24

        —John Atcheson geológus


         

        Nemcsak a víz emelkedése miatt aggódunk, hanem a gáz, a hidrogén-szulfid, a metán, és az óceánban lévő mindenféle gáz miatt.25 És ha a metán feljön a permafrosztból, stb., és az óceánból, valamint az állattenyésztésből, ez több jeget is meg fog olvasztani. És ez egyre csak összeadódik, és sokáig a légkörben marad.

         

        A vissza nem fordítható pontnál az elkezd lefelé gurulni a lejtőn, többé már nem lehet változtatni rajta. Akkor többé már semmi sem segíthet. És talán senki sem fogja túlélni, vagy talán nagyon kevesen.

         

        És ha egyszer a bolygó elpusztul, akkor úgy fog kinézni, mint a Mars, lakhatatlan. És több millió évbe telik, néha több százmillió évbe, mire egy bolygó felépül, ha egyáltalán felépül.

         

         

        Minél gyorsabban változunk, annál jobb,
                                         és akkor meg tudjuk állítani a klímaváltozást.

        És gyorsan helyre tudjuk állítani a bolygót,

        rövid időn belül. De ha nem változunk meg,

        akkor a bolygó is gyorsan el fog pusztulni,

        rövid időn belül.

         


        Gleccserek visszahúzódása és vízhiány


        A gleccserek visszahúzódásának hatásai

        A bolygó legtöbb gleccsere néhány évtizeden belül el fog tűnni, több mint 2 milliárd ember életben maradását veszélyeztetve. Közülük egy milliárd ember a himalájai gleccser visszahúzódás hatásait fogja elszenvedni, ami gyorsabb ütemben zajlik, mint bárhol másutt a világon; a régió több mint 18 000 gleccserének kétharmada visszahúzódik.26 A gleccserolvadás kezdeti hatásai pusztító áradások és földcsuszamlások. Amint a gleccserjég visszahúzódása folytatódik, az eredmény csökkenő csapadék, pusztító aszályok és vízhiány.27

         

        A világ gleccsereinek ijesztő állapota

        Montana államban (USA), a Gleccser Nemzeti Park híres gleccserei most várhatóan egy évtizeden belül eltűnnek.28 A [lerakódott hó által táplált] Colorado-folyó, ami hét nyugati államot lát el vízzel, kiszárad.29

         

        Peru ad otthont az Andok vonulat gleccserei 70%-ának, olyan csúcsokkal, amik vízzel és vízerőművekből árammal is ellátják az embereket. 2015-re, csak pár éven belül, ez várhatóan mind eltűnik.30 

         

        (Lásd a 2. függeléket további információval a globális gleccser visszavonulásról.)



        Túlhalászás, halott zónák, és az óceán elsavasodása


        Az amerikai egyesült államokbeli székhelyű Pew Bizottság azt találta, hogy a túlhalászás a legnagyobb veszély a tengeri ökoszisztémákra nézve, ezt követi a mezőgazdaság hordaléka, köztük az állatállomány trágyája, és az állati takarmánynövényekhez használt műtrágyák.31

         

        A klímaváltozás a tenger halott zónaként ismert területeit hozza létre, ezeknek a száma már több mint 400. Ezek [a halott zónák] főleg a haszonállatok trágya bemosódásai miatt keletkeznek, hozzájárulva az élet fenntartásához szükséges oxigén hiányához.32

         


        Vörös dagállyal szennyezett vizek, ami halott zónákat okoz Rio de Janeiro, Brazília, Copacabana tengerpartján.

        A tudósok becslése szerint az utóbbi 50 év alatt a kereskedelmi halászat miatt az óceán nagy halainak több mint 90%-a eltűnt.33

         

        Arra figyelmeztettek, hogy a halászat jelenlegi üteme mellett 2050-re be fog következni az összes halászott faj globális összeomlása, és azt mondják, hogy a helyreállítás erőfeszítéseit azonnal el kell kezdeni.34




        Data source: B.Worm et al,“Accelerating Loss of Ocean Species
        Threatens Human Well-being”, Science, November 3 2006,

        www.compassonline.org/pdf_files/WormEtAlSciencePR.pdf


        Bizonyos halak hiánya hozzájárult az óceán elsavasodásához, ami viszont csökkenti az óceán CO2-kötő kapacitását.

         

        Ahogy a körülmények rosszabbodnak, ez a bálnákat és delfineket kiűzi az óceánból; fuldokolnak tőle. Néha egyszerre százával haldokolnak a parton, mert már nem tudják elviselni ezt a mérgező állapotot a tengervízben.35


        Szélsőséges időjárási viszonyok



        Az elmúlt évtizedben legalább kétszer regisztráltak a bolygónk történetében valaha is mért legmelegebb évi átlaghőmérsékletet. 2003-ban rekord hőhullám sújtotta Európát, életek tízezreit követelve. Ausztrália történetének legrosszabb erdőtüzeit is hőhullámok előzték meg.36

         

        Puebla államban [Mexikóban] az elmúlt pár év alatt fokozódtak az erdőtüzek; az egy négyzetméterre hulló csapadék 200 literrel csökkent; az átlag évi hőmérséklet 17.5 Celsius fokra emelkedett. A téli hőmérséklet most szintén az átlagos felett van.

         

        Az utóbbi öt évben [2003-2007], Peruban legalább három szélsőséges hőmérsékleti esemény és árvíz volt, amelyek több mint 500 000 embert sújtottak. Csupán 30 éven belül az árvizek több mint 60%-kal fokozódtak, az iszapömlések pedig 400%-kal.37 Garcia [perui] elnök 2009-ben rendkívüli állapotot hirdetett ki az Andok déli részén a klímaváltozással összefüggő súlyos hideg és fagyos körülmények miatt, ami közel 250 gyermek halálát okozta, és sok más embert megbetegített.38

         

        (Lásd a 3. függeléket friss adatokkal a rendkívüli globális időjárási viszonyokról.)

         

         

        „Az éghajlatot nem egyszerűen az átlaghőmérséklet és csapadék

        határozza meg, hanem az időjárási események típusa, gyakorisága és

        erőssége is. Az ember okozta klímaváltozás képes arra, hogy

        megváltoztassa az olyan szélsőségek gyakoriságát és súlyosságát,

        mint a hőhullámok, hideghullámok, viharok, árvizek és szárazságok.”39 

                                            — Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal

         


        Természeti csapások megnövekedett gyakorisága 



        Szárazság, elsivatagosodás és erdőtüzek

        Az Egyesült Nemzetek szerint az elsivatagosodás, amit gyakran okoz a túl sok fa kidöntése, és az olyan tevékenységekből adódó kár, mint a marha legeltetése, több mint 100 veszélyeztetett országban több mint 1,2 milliárd ember jólétére hat. 40

         

        Az értékes édesvízkészletek is kiszáradnak, például a víztároló rétegek Peking, Delhi és Bangkok nagyvárosai alatt, és tucatnyi más régióban, pl. az USA középnyugati területén; míg a Gangesz, Jordán, Nílus és Jangce folyók az év nagy részében csörgedező erecskékké csökkentek.

         

        Kína öt évtized alatti legsúlyosabb aszályában [2009] 12 északi tartományban létfontosságú termés veszett kárba. Ez a gazdának adott aszály kártérítés miatt az országnak USA dollár milliárdokba került. 41

         

        2009-ben Nepálban és Ausztráliában az aszályos állapotok miatt az erdőtüzek egyre gyakoribbak lettek.42 Afrikában Szomáliában, Ethiópiában és Szudánban nyomorította meg az aszály az emberek életét, hogy csak néhányat említsünk.

         

        Kutatók azt mondják, hogy az Amerikai Egyesült Államok nyugati része pusztító szárazsággal néz szembe, amint a hegyekből a hó óriási mennyiségű víztartalékot szabadít fel.

         

        (Lásd a 4. függeléket a fő globális aszály és erdőtűz katasztrófákról szóló információval.)

         

         

        Viharok és áradások növekvő gyakorisága

        A hurrikánok és trópusi viharok intenzitásának és időtartamának 100%-os növekedését észlelték az elmúlt 30 évben, amelyről az amerikai Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósai azt mondják, hogy valószínűleg a klímával kapcsolatos óceán hőmérséklet emelkedésnek tudható be.

         

        Az amerikai Georgia Műszaki Egyetemének kutatói szerint az utóbbi 35 év alatt világszerte megduplázódtak a legpusztítóbb 4-es és 5-ös kategóriájú hurrikánok. A nagyvárosokban 5-ös kategóriájú viharok okozzák a legnagyobb pusztítást. A hetvenes évek óta erősségük és időtartamuk is 75%-kal megnövekedett.

         

        E viharok egyike, amelynek hatásait még mindig látni és érezni lehet, a Katrina hurrikán volt 2005-ben, ami különösen New Orleans területeit pusztította: az emberek még ma is az otthonaikat és életüket állítják helyre.

         

        Az Amerikai Egyesült Államok Országos Óceán és Légkör Hivatala szerint a feljegyzések óta először 2008-ban hat egymást követő trópusi ciklon érte el az Egyesült Államok kontinentális területét.

         

        Az Atlanti-óceán északi része és az Indiai-óceán a hurrikán trendek két legerősebb területe.

         

        (Lásd az 5. függeléket adatokkal a fő globális árvízi katasztrófákról.)

         


        Ching Hai Legfelsőbb Mester Nemzetközi Egyesület segítségnyújtás Pakisztánban, 2010


        Ching Hai Legfelsőbb Mester Nemzetközi Egyesület segítségnyújtás Haitiben, 2010

        Földrengések

        A tudósok felfedezték, hogy a földrengések kapcsolatban állnak a globális felmelegedéssel, mert ahogy a jég olvad a sarkokon és Grönland alatt, a nyomás eltolódik a Föld lemezein, ami földrengéseket kiváltó elmozdulást okozhat.

         

        Korunk egyik legtragikusabb katasztrófája a [földrengésből eredő] cunami volt, ami 2004-ben sújtott le [Indonéziára], és oly sok fájdalmat okozott Indonézia és a világ népeinek.

        (Lásd a 6. függeléket friss adatokkal a globális földrengés katasztrófákról.)

         

        Rovarfertőzés

        Az Amerikai Egyesült Államokban közel 400 000 hektár fenyőerdő veszett el a Sziklás-hegységben a globális felmelegedésből adódó bogárfertőzés miatt. Hasonló [a helyzet] Kanadában is.

         


        Erdőirtás


        Az esőerdő bolygónk tüdeje. Ahogy a fákat kivágják

        és a növények jobban veszélyeztetetté és szárazabbá

        válnak, még ki is bocsátanak szén-dioxidot, ahelyett,

        hogy megkötnék azt. Ez egy másik ránk támadó veszély.

         

         

        Brazíliában az 1970 óta kiirtott erdőterület 90%-át a haszonállat-állomány legelőjéhez és takarmányához használják. Percenként 36 futballpályányi sebességgel változtatnak át buja erdőket kopár mezőkké, még e pillanatban is.44

         

        Mexikó déli részén az egykor Tabasco állam közel felét borító trópusi erdőt eredeti méretének kevesebb mint 10%-ára csökkentették. Ugyanakkor a haszonállat-állomány legelőterülete az állam teljes területének 60%-ára növekedett.45

         

        Továbbá az olyan országokban, mint Argentína és Paraguay, egyre több erdőt vágnak ki mind az állatállomány mind a szójatermesztés miatt. Argentína eredeti erdeinek 70%-át elveszítette.46

         

        Indonéziában van a világ harmadik legnagyobb esőerdője, csak az Amazonasz és Kongó előzi meg. Mégis, az [indonéziai] esőerdő ijesztő, percenként egy futballpályányi sebességgel tűnik el. Az ENSZ azt mondja, hogy az egész erdő 98%-a eltűnhet csupán 15 év alatt.47

         

        Az Amazonasz-esőerdő önmaga több szén-dioxidot tartalmaz, mint az ember által 10 év alatt termelt összes üvegházgáz. Plusz, amikor erdőket égetünk, pernye részecskéket szabadítunk fel, amik 680-szor több hőt kötnek meg, mint ugyanakkora mennyiségű CO2.48


         

        A biodiverzitás elvesztése



        Vezető ökológusok azt állítják, hogy az élővilág hanyatlása a fajok kipusztulása miatt olyan gyors, hogy nincs rá modern összehasonlítás. A tudósok most azt is jósolják, hogy a Föld 16 000 veszélyeztetett faja 100-szor gyorsabban halhat ki, mint azt korábban gondolták.

         

        „Edward O Wilson, a Harvard kiváló biológusa, és

        más kutatók becslése szerint a kipusztulás valódi

        sebessége inkább a háttér sebesség 1000-szerese,

        10 000-szerese. A naponta eltűnő fajok száma

        2,7 és 270 között van.”49

                                             — Julia Whitty

         

        „A Földön lévő szervezetek fajainak 20-40%-a valószínűleg ki

        fog pusztulni a jelen évszázad alatt egyedül a globális

        felmelegedést alapul véve, ráadásul az egyéb, ehhez adódó

        tényezők nélkül.” 50

        -- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület


         

        Vízhiány



        A zsugorodó vízkészletek fokozódó feszültséghez, és még konfliktusok kirobbanásához is vezettek, ahogy sokaknak, köztük hátrányos helyzetű gazdáknak, nem jut elég víz, vagy a részükért küzdenek.

         

        Szerte a világon folyók és tavak tízezrei haldokolnak. Az emberek aszályoktól halnak meg. Elhagyják falvaikat, szülővárosaikat, mert nincs többé ivóvizük.51

         

        Egymilliárd ember nem jut hozzá tiszta, biztonságos vízhez. És minden évben 1,8 millió gyerek hal meg a szennyezett víz által okozott betegség miatt.52



        Élelmiszerhiány


        Az ENSZ bejelentette, hogy 2009-ben az éhezők száma négy évtized alatt a legmagasabb szintet érte el a világon. 1,02 milliárd ember van a világon, akinek nem jut elég étel.53

         

        Peruban az utóbbi 12 év rendkívüli hősége és szárazságai miatt 140 000 hektár burgonya és kukorica ment tönkre – annyi étel, ami 11 millió embert táplálhatott volna.

         

        [Afrikában] Zimbabwe, Szomália, Mauritius, Mozambik és Szudán – csak hogy néhányat említsünk – súlyos aszályokat él át, ami megnehezíti a növények vetését, és így hozzájárul az élelmiszerhiányhoz és emelkedő árakhoz.

         

        Add ehhez hozzá az elsivatagosodást és erdőirtást, ami a talaj további leromlását okozza. A megemelkedett hőmérséklet egyenetlen csapadékot jelent – akár túl keveset, akár túl sokat – ezért pusztító árvizeink vannak, amikbe belefullad a termény, és tüzek, amik leégetik az erdőt.

         

        A klímaváltozás ezen hatásai fokozták az élelmiszerellátás bizonytalanságát és az élelmiszerválságot.

        (Lásd a 7. függeléket a klímaváltozásról és világméretű élelmiszerhiányról szóló adatokkal.)



        Emberi egészség



        Klímaváltozástól szenvedő emberek

        Egy svájci székhelyű kutatás szerint a klímaváltozás már évente 315 000 halálért felelős, további 325 millió súlyosan érintett emberrel.54 Ehhez jön az évi 125 milliárd USA dolláros gazdasági veszteség.55 A legsúlyosabban érintettek a fejlődő országok Afrikában, további nagyon veszélyeztetett területekkel Dél-Ázsiában és a kis szigetországokban.

         

        Továbbá, Ázsiában van azoknak az embereknek a 99%-a, akik természeti csapás miatt életüket vesztik.

         

        Rovarok által terjesztett betegségek

        Dengue-lázat okozó szúnyogokkal először találkoznak Piurában [Peru], amint azok a klímaváltozás miatt új területekre terjednek.56 Nagyobb az olyan betegségek kockázata is, mint a malária, mert a szúnyogok nagyobb magasságokba jutnak el. Az ENSZ attól tart, hogy Afrikában emberek százmilliói vannak veszélyben.57

        (Lásd a 8. függelékben a kivonatot Mark Lynas Hat fok: Jövőnk egy forróbb bolygón című könyvéből.)

         Previous      Next   
    • Fejezet 1.
      Fejezet 2.
      Fejezet 3.
      Fejezet 4.
      Fejezet 5.
      Fejezet 6.

    • Home  |   Author   |   News  |   Columns  |   Reviews  |   Quotes  |   Resources  |   Download  |   Feedback  |   Read in HTML for slow internet connection
    • For the latest urgent messages, please visit www.SupremeMasterTV.com For other publications and Artworks by Supreme Master Ching Hai, www.LoveOceanCreative.com
    • © 2011 The Supreme Master Ching Hai All rights reserved. *