Jegyzetek

1.      fejezet

1.           Supreme Master TV, „Climate Change Public Service Announcements: What the VIPs Say,” SupremeMasterTV.com/bbs/tb,php/sos video/17.

2.           Az ENSZ tanulmánya, melyre itt hivatkozunk: Henning Steinfeld et.al., Livestock’s Long Shadow: Environmental Issues and Options. The Food and Agriculture Organization of the United Nations, 2006.

3.           Robert Goodland és Jeff Anhang úgy találta, hogy „a haszonállat-tenyésztés 32,564 millió tonna üvegházgázt termel évente, mely 51%-nyi globális kibocsátásnak felel meg.” Lásd a cikküket, „Livestock and Climate Change,” Worldwatch Magazine, (Nov/Dec, 2009), 10-19. http://www.worldwatch.org/node/6294..

4.           uo, 11.

5.           Ez azért van, mert amikor az emberi fogyasztásra szánt állatokkal megetetik a gabonát, akkor a gabona eredeti energiájának 90%-a elveszik.

6.           Supreme Master TV, „Climate Change Public Service Announcements.”

7.           Lucas Reijnders és Sam Soret, „Quantification of the Environmental Impact of Different Dietary Protein Choices,” The American Journal Of Climatic Nutrition, Vol. 78, No. 3 (September 2003), 664S-668S. http://www.ajcn.org/content/78/3/664S.full.

8.           Világélelmezési Program, „Hunger Stats,” http://www.wfp.org/hunger/stats.

9.           UNEP, Assessing the Environmental Impacts of Consumption and Production. June, 2010.  http://www.unep.fr/scp/publications/details.asp?id=DTI/1262/PA.

10.       Goodland és Angang, „Livestock and Climate Change,” 15.

11.       Lásd Elke Stehfest et al., „Climate benefits of changing diet.” Netherlands Environmental Assessment Agency. Megtekinthető online: http://www.pbl.nl/en/publications/2009/Climate-benefits-of-changing-diet.html.

12.       Ezen tanulmányt az SIWI és az IWMI ( Stockholmi Nemzetközi Vízügyi Intézet és Nemzetközi Vízgazdálkodási Intézet) írta, „Saving Water from Field to Fork” (2008. május) és úgy találták, hogy a tiszta víz 70%-ával a tenyészállatokat táplálják. www.siwi.org/documents/resources/Policy_Briefs/PB_from_Field_to_Fork_2008.pdf. A Nemzetközi Erdészeti Kutatási Központ (Indonézia) kijelenti, hogy az erdőirtás 60-70%-a Brazília esőerdeiben a szarvasmarha tenyésztés eredményeként történik. Lásd Center for International Forestry Research, „The Impact of the Growing Demand for Beef on the Amazon Rainforest in Brazil,” 2004. április 2. http://www.mongabay.com/external/brazil_beef_amazon.htm. Lásd továbbá Cees de Haan et al. Livestock and the Environment Finding a Balance, 2. fejezet http://www.guardian.co.uk/commentisfree/2008/apr/15/food.biofuels?INTCMP=SRCH.

13.       A The Guardian 2008. április 15-én publikált cikkében, George Monbiot újságíró idézi a FAO statisztikákat és kijelenti, hogy „Amíg 100 millió tonna élelmet juttatnak idén autók üzemeltetésére, 760 millió tonnányi élelmet vesznek el az emberek szájából, hogy az állatokat etessék. Ez a globális élelmiszerhiányt 14-szeresen tudná fedezni. Ha törődsz az éhezéssel, egyél kevesebb húst.” http://www.guardian.co.uk/commentisfree/2008/apr/15/food.biofuels?INTCMP=SRCH.

14.       Ez Ching Hai Legfelsőbb Mester saját becslése. Összhangban áll a friss tudományos vizsgálatokban bemotatott adatokkal. Például a Stern jelentés alapján úgy becsülik, hogy 2050-re a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás költsége évente 10 és 40 billió dollár között bárhol lehet évente. Lásd Nicolas Stern et al., The Economics of Climate Change: The Stern Review. HM Treasury, 2006. 2009 februárjában a Holland Környezetvizsgáló Hivatal egy új jelentést publikált, mely a holland és nemzetközi környezetvédelmi fenntarthatósági stratégiákkal kapcsolatban tartalmazott ajánlásokat. A jelentés konklúziója az, hogy a klímaváltozás mérséklési költségének 70%-át lehetne megtakarítani a húsmentes étrendre való globális átállással, és 80%-os a megtakarítás a minden állati terméktől mentes étrenddel (vegán étrend). „A 2000-2050 közötti periódus mérséklési költségeinek összes nettó jelenlegi értéke mind a NoRM (nincs hús kérődzőkből), mind a NoM (nincs hús) esetén 70%-kal csökken a referencia esethez képest (a GDP 0,3%-a, és nem 1%-a), és még 80%-nál is többel a NoAP (nincs állati termék) esetén. (6. táblázat)” (14. oldal) Továbbá „Az Egészséges étrend változatban, például, az összesített kibocsátások kb. 20%-kal csökkennek, miközben a költségek több mint 50%-kal esnek vissza” (20 billió dollárt eredményezve) (15. oldal) A Stern jelentés értékeit használva, 28 billió dollár és 32 billió dollár potenciális megtakarítás várható.

15.       uo.

2.       fejezet

16.       Jay Zwally NASA klimatológus a következőképpen jellemzi a helyzet sürgősségét: „A Jeges-tenger majdnem teljesen jégmentessé válhat 2012 nyarának végére, sokkal gyorsabban, mint a korábbi becslések azt feltételezték. Lásd: „Arctic Ice ’could be gone in five years.’” The Telegraph, December 12, 2007.  http://www.telegraph.co.uk/earth/earthnews/3318239/Arctic-ice-could-be-gone-in-five-years.html.

17.       A Nemzeti Hó és Jég Adatközpont (NSIDC) úgy találta, hogy a 2009-es évben a két évesnél idősebb jég kevesebb, mint a jégtakaró 10%-át jelenti február végén. Lásd „Arctic sea ice younger, thinner as melt season begin,” Arctic Ice News and Analysis, April 6, 2009, http://nsidc.org/arcticseaicenews/2009/040609.html

18.       Dr. Mark Serreze, a Nemzeti Hó és Jég Adatközpont igazgatója kijelenti, „Nagyon könnyen csúszhatunk lefelé, olyan értelemben, hogy túljuthatunk egy fordulóponton. Most fordul át. Láthatjuk ezt most megtörténni.” Idézet innen: R. Black, „Arctic Ice is at a tipping point.” BBC News, August 28, 2008, http://news.bbc.co.uk/2/hi/7585645.stm A Nemzeti Hó és Jég Adatközpont azt is megjegyzi, „Az északi-sarki jég általában szeptember közepén éri el éves minimumát. Ez az augusztus [2010] volt a második legalacsonyabb átlagú, a műholdas feljegyzések szerint, 2007 után. Szeptember 3-án (2010), a jég kiterjedése az évszakos minimum alá esett 2009-re, és a műholdas mérések szerint a harmadik legalacsonyabb évszakos minimumot érte el. Az Északnyugati-átjáró és az Északi-tengeri Útvonal többnyire jégmentes, megadva ezzel a Jeges-tenger körülhajózásának a lehetőségét. Lásd „Updated minimum Arctic seaice extent,” September 27, 2010, http://nsidc.org/arcticseaicenews/2010/092710.html

19.       Jonathan L. Bamber, „Reassessment of the Potential Sea-Level Rise from a Collapse of the West Antarctic Ice Sheet.” Science 15 May 2009 324: 901-903 [DOI: 10.1126/science.1169335] (in Research Articles). Abstract online at http://www.sciencemag.org/content/324/5929/901.short.

20.       Az Amerikai Egyesült Államok Földtani Intézetétől, „The Water Cycle: Water Storage in Ice and Snow.” Elérhető online: http://ga.water.usgs.gov/edu/watercycleice.html.

21.       The International Organization for Migration, „Migration, Climate Change, and Environmental Degradation: A complex Nexus.” Elérhető online: http://www.iom.int/jahia/Jahia/complex-nexus..

22.       Az UNFCC tagjainak 3. konferenciáján, amelyet Kiotóban, Japánban tartottak, Őexcellenciája. Maumoon Abdul Gayoom a Maldív-szigetekről felszólította a világ vezetőit arra, hogy a következő módon álljanak hozzá a klímaváltozáshoz: „A Maldív-szigetek egy kis ország a sok közül. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az események menetét megváltoztassuk a világon. De amit megtesznek, vagy nem tesznek meg, az nagy mértékben fogja befolyásolni népem sorsát. A világ történelmének alakulását is megváltoztathatja.”

23.       Alaszkai Egyetem, Fairbanks, „Methane Bubbling From Arctic Lakes, Now And At End Of Last Ice Ice Age,” Science Daily, October 26, 2007, http://www.sciencedaily.com/releases/2007/10/071025174618.htm. Lásd továbbá „Scientists Find Increased Methane Levels in Arctic Ocean,” Science Daily, December 18, 2008, http://www.sciencedaily.com/releases/2008/12/081217203407.htm . Számos nemrég megjelent tudósításban a tudósok intenzív metánszivárgást jegyeztek le Kelet-Szibériában, Oroszországban és a Spitzbergákon. Lásd, például, Judith Burns, „Methane seeps from Arctic sea-bed,” BBC News, August 19, 2009, http://news.bbc.co.uk/2/hi/8205864.stm, és Steve Connor, „Exclusive: The Methane Time Bomb,” The Independent, September 23, 2009, http://www.independent.co.uk/environment/climate-change/exclusive-the-methane-timebomb-938932.html

24.       Lásd John Atcheson, „Ticking Time Bomb,” Baltimore Sun, December 15, 2004, innen http://www.commondreams.org/views04/1215-24.htm.

25.       Dr. Gregory Ryskin a Nothwestern Egyetemről egy Supreme Master TV-vel készült interjúban kifejtette kutatását, jelezve, hogy 250 millió évvel ezelőtt metán kitörések az óceánból a tengeri fajok 90%-át, és a szárazföldi fajok 75%-át pusztították ki, hozzátéve, „Ha ez egyszer megtörtént, újra megtörténhet.” http://pangea.stanford.edu/research/Oceans/GES205/methaneGeology.pdf.

26.       Például egy interjúban a Supreme Master Television-nel Dr. Jagdish Bahadur indiai gleccserkutató kifejtette a kapcsolatot a gleccserek visszavonulása és az olyan katasztrófák között, mint az árvizek és szárazságok: „A Himalája gleccserei általában visszavonulóban vannak, úgy mint bárhol máshol a bolygón, a globális felmelegedés miatt. A folyamatos olvadás a jelenlegi sebességgel jelentős áradásokat fog eredményezni. Rögtön, amikor a gleccserek visszahúzódnak, akkor több vizet bocsátanak ki, majd ezt szárazság követi.” Supreme Master TV, „The Himalayan Glaciers are Disappearing,” 2009. március 25-én. ttp://suprememastertv.com/bbs/board.php?bo_table=sos_video&wr_id=83&goto_url

27.       United States Environmental Protection Agency, „Climate Change-Health and Environmental Effect: Extreme Events,” http://www.epa.gov/climatechange/effects/extreme.html.

28.       Anne Minard, „No More Glacier in Glacier National Park by 2020?” National Geographic News, March 2, 2009, http://news.nationalgeographic.com/news/2009/03/090302-glaciers-melting.html.http://news.nationalgeographic.com/news/2009/03/090302

29.       University of Colorado at Boulder, „ Western Water Supplies Threatened by Climate Change: Warming climate could deplete reservoir storage in Colorado River Basin by mid- century.” July 2009 http://geology.com/press-release/colorado-river-water-supply.

30.       „Loss of Andes Glaciers Threatens Water Supply,” Tehran Times, November 28, 2007,  http://www.tehrantimes.com/index_View.asp?code=158041.

31.       Pew Oceans Commission, America's Living Oceans: Charting a Course for Sea Change: a Report to the Nation, 2003. Available online at http://www.pewtrusts.org/our_work_report_detail.aspx?id=30009.

32.       Diaz, R.J. and Rosenberg, „Spreading Dead Zones and Consequences for Marine Ecosystems,” Science Vol. 321. no. 5891 (2008): 926-929. http://www.precaution.org/lib/marine_dead_zones_growing.080815.pdf

33.       „Big Fish Stocks Fall 90 Percent Since 1950, Study Says,” National Geographic News May 15, 2003, http://news.nationalgeographic.com/news/2003/05/0515_030515_fishdecline.html.

34.       ”Oceans' Fish Could Disappear by 2050,” Dicovery News, May 17, 2010, http://news.discovery.com/earth/oceans-fish-fishing-industry.html.

35.       Robert McClure, „Dead Orca is a 'Red Alert,” Seattle Post Intelligencer, May 7, 2002, http://www.seattlepi.com/local/69418_whale07.shtml

36.       Például a Fekete Szombat bozóttüzei, melyek az ausztráliai Viktória államban gyulladtak ki 2009. február 7-én, azt eredményezték, hogy ez volt az országban a legmagasabb halálozási arány, amelyet bozóttűz valaha okozott. 173 ember halt meg és 414-en sérültek meg a tüzek során.

37.       The World Bank, Republic of Peru Environmental Sustainability: A Key to Poverty Reduction in Peru June 01, 2007. http://siteresources.worldbank.org/INTPERUINSPANISH/Resources/PERU_CEA_Full_Report_eng.pdf Lásd továbbá: World Bank, „”Climate Change Aspects in Agriculture: Peru Country Note”, January 2009, p. 3. http://siteresources.worldbank.org/INTLAC/Resources/257803-1235077152356/Country_Note_Peru.pdf

38.       „Children Die in Harsh Peru Winter,” BBC News, 12 July 2009, http://news.bbc.co.uk/2/hi/8146995.stm.

39.       US Environmental Protection Agency, „Climate Change- Health and Environmental Effects: Extereme Events.” http://www.epa.gov/climatechange/effects/extreme.html

40.       „Thirty-Eight Percent of World's Surface in Danger of Desertification,” Science Daily, February 10, 2010. http://www.sciencedaily.com/releases/2010/02/100209183133.htm

41.       „Drought causes water shortage for five-millon in China,” Earth Times, August 23, 2009. http://www.earthtimes.org/articles/news/282501, drought-causeswatershortage-for-5-million-people-in-china.html.

42.       „Australia Wildfire Death Toll Reaches 200,” CBS News, February 17, 2009. http://www.cbc.ca/world/story/2009/02/17/australia-wildfires.html.

43.       „What is Deforestation?” Lesson Plans by Lisa M. Algee, Environmental Education PhD student, the University of California at Santa Cruz http://kids.mongabay.com/lesson_plans/lisa_algee/deforestation.html.

44.       World Wildlife Foundation, „Deforestation,” http://wwf.panda.org/about_our_earth/about_forests/deforestation.

45.       Yacov Tsur et al., Pricing Irrigation Water: Principles and Causes from developing Countries. Washington: Resource for the Future, 2004, 220.

46.       . „Argentina has lost nearly 70% of its forests in a century,” France 24, October 1, 2009. http://www.france24.com/en/20090926-argentina-lost-major-part-forests-century-soy-crops-environment.

47.       Rhett. A. Butler, „98% of Orangutan Habitat Gone in the next 15 Years,” Mongabay.com, June 11, 2007. http://news.mongabay.com/2007/0611-indonesia.html Lásd továbbá UNEP, The Last Stand of the Orangutan, megtekinthető online: http://www.unep.org/grasp/docs/2007Jan-LastStand-of-Orangutan-report.pdf

48.       Még több szó fog esni a pernyéről. Elegendő megjegyezni itt, hogy Drew Shindell és Greg Faluvégi, a NASA Goddard Űrkutató Intézet és a Columbia Egyetem kutatói úgy találták, hogy a pernye a második, vagy harmadik legjelentősebb egyéni melegítő tényező a metán és a CO2 után, és 50%-ban felel az Északi-sark felmelegedésért. See Drew Shindell and Greg Faluvégi, „Climate response to regional radiative forcing during the twentieth century,” Nature Geoscience 2 (April 2009), 294-300. Abstract online: http://www.nature.com/ngeo/journal/v2/n4/abs/ngeo473.html. Ugyanígy, Noel Keenlyside, klímakutató a Leibniz Tengerkutató Intézettől, Németországból rámutat arra, hogy, „Az Északi- és Déli-sark területein, a havon és a jégen történő pernye lerakódás miatt a felszínek többet nyelnek el a Nap hőjéből.” Noel Kneelyside, „Atmospheric science: Clean air policy and Arctic warming,” Nature Geoscience 2, (2009): 243-244. Abstract online at http://www.nature.com/ngeo/journal/v2/n4/full/ngeo486.html.. 

49.       Julia Whitty, ”Animal Extinction: A Great Threat to Mankind,” The Independent, April 30, 2007. http://www.independent.co.uk/environment/animal-extinction--the-greatest-threat-to-mankind-397939.html

50.       IPCC (Intergovernmental Panel of Climate Change), Fourth Assessment Report: Changes in Atmospheric Constituents and in Radiative Forcing, , 2007, 212 . Elérhető online: http://www.ipcc.ch/pdf/assessment-report/ar4/wg1/ar4-wg1-chapter2.pdf.

51.       Még több részletért, kérjük tekintse meg a Global Humanitarian Forum tanulmányt, „Climate Change The Human Impact Report: The Anatomy of a Silent Crisis.” Letölthető: http://www.eird.org/publicaciones/humanimpactreport.pdf.

52.       Kevin Watkins et al., Human Deveponment Report 2006: Beyond scarcity: Power, poverty and global water crisis, United Nations Development Programme, 2006, 20, 23. http://hdr.undp.org/en/reports/global/hdr2006.

53.       FAO, „1.02 Billion People Hungry-One Sixth of Humanity Undernourished- More Than Ever Before,” FAO Media Center, June 19, 2009. http://www.fao.org/news/story/0/item/20568/icode/en.

54.       Megan Rowling, „Climate Change Causes 315, 000 Deaths a Year-Report,” Reuters, May 29, 2009, http://www.reuters.com/article/idUSLS1002309.

55.       uo.

56.       „Peru Health Ministry Warns of possible dengue fever in Lima, insists on prevention, „Andean Air Mail and Peruvian Times, March 2, 2009, http://www.peruviantimes.com/peru-health-ministry-warns-of-possible-dengue-fever-inlima-insists-onprevention/021936.

57.       Széles körben elfogadott nézet, hogy a globális felmelegedés okozta árvizek és szárazságok hajtják a járványok terjedését a betegségekre felkészületlen területeken. Például, a Washington Post riport kijelenti, „A malária felmegy a hegyekbe, hogy elérje a lakosságot Afrika és Dél-Amerika magasabban fekvő területein. A kolera a melegebb tengerekben fejlődik. A Dengue-láz és a Lyme-kór északi irányba mozdul el. A nyugat-nílusi vírus, ami hét évvel ezelőttig soha nem volt tapasztalható ezen kontinensen, több mint 21 000 embert fertőzött meg az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában, és több mint 800-an haltak bele. Az Egészségügyi Világszervezet több mint 30 új, vagy újra felbukkanó betegséget azonosított be az elmúlt három évtizedben, ami egyfajta robbanás, amely a szakértők állítása szerint nem történt meg az Ipari Forradalom óta, ami emberek tömegeit vonzotta a városokba. The Washington Post, 2006. május 5-én, http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2006/05/04/AR2006050401931.html. Lásd továbbá, Alyshah Hasham, „Climate change spreads infectious diseases worldwide, „International News Services, http://www.internationalnewsservices.com/articles/1-latest-news/17833-climate-changespreads-infectious-diseases-worldwide

58.       Forrás: „Scientists: 'Arctic in Screaming': Global Warming May Have Passed Tipping Point,” Fox News, December 12, 2007, Elérhető online:  http://www.foxnews.com/ story/0,2933,316501,00.html.

59.       Forrás: FAO „Livestock a major threat to environment: Remedies urgently needed.” FAO Newsroom, November 29, 2006. Elérhető online: http://www.fao.org/newsroom/en/news/2006/1000448/index.html.

60.       Forrás: Peter Fricker, „Care about the environment? Eat less meat,” Global and Mail, Jan. 23, 2008. Elérhető online: http://www.theglobeandmail.com/news/world/article661961.ece

61.       Jerry Mayer and John P. Hols eds, Bite-size Einstein: Quotations on Just About Everything from the Greatest Mind of the Twentieth Century. St. Martin's Press, New York. 1996, 10. o.

3.      fejezet 

62.       IPCC, Fourth Assessment Report, 212.

63.       Kirk Smith, „Methane Controls Before Risky Geoengineering, Please,” New Scientist 2714 (June 25, 2009). http://www.goodplanet.info/eng/Contenu/Pointsde-vues/Methane-controls-before-risky-geoengineering-please/(theme)/268.

64.       Goodland és Anhang, „Livestock and Climate Change.”

65.       William Collins, a földi és planetáris tudományok professzora az Amerikai Egyesült Államok Berkeley Egyetemén már rámutatott a klíma hirtelen változásaira, amiket a metán válthat ki: „A metángáz molekulák be vannak zárva a vízjég ketreceibe olyan koncentrált formában, hogy amikor a jég felolvad, fagyott térfogatuk 164-szeresére terjednek ki, üvegházgázként pedig 72-szer erősebbek, mint a a szén-dioxid.” Lásd Peter Preuss, „Impacts: On the Threshold of Abrupt Climate Change.” Berkeley Lab News Letter, September 17, 2008, http://newscenter.lbl.gov/featurestories/2008/09/17/impactson-the-threshold-of-abrupt-climate-changes/

66.       További részletért a tengerből való metán felszabadulásra, lásd: Cornelia Dean, „Study Says Undersea Release of Methane Is Under Way,” The New York Times, March 04, 2010,  http://www.nytimes.com/2010/03/05/science/earth/05methane.html. Továbbá Michael Fitzpatric, „Methane release ‘looks stronger’,” BBC News, Jan.6, 2010. http://news.bbc.co.uk/2/hi/8437703.stm. A tavakból történő metán felszabadulásra lásd: Katey M. Walter et al., „Methane production and bubble emissions from arctic lakes: Isotopic implications for source pathways and ages,” Journal of Geophysical Research 113, http://www.fs.fed.us/pnw/pubs/journals/pnw_2008_Walter001.pdf. Lásd továbbá: Katey M. Walter et al., “Methane bubbling from Siberian thaw lakes as a positive feedback to climate warming,” Nature (2006) 443. http://www.nature.com/nature/journal/v443/n7107/abs/nature05040.html.

67.       Katey Walter, „Siberian Lakes Burp ‘Time-Bomb’ Greenhouse Gas,” Science Daily, September 8, 2006. http://www.sciencedaily.com/releases/2006/09/060908094051.htm.

68.       Peter Ward, „Impact From the Deep,” Scientific American, September 18, 2006. http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=impact-from-the-deep&sc=I100322, és Supreme Master TV, „Learning from the Past: Mass Extinctions and Global Warming with Dr. Peter Ward,” Sept. 23, 2009. http://suprememastertv.com/pe/?wr_id=87&page=4&page=4#v. Továbbá L.R. Kump, A. Pavlov and M. A. Arthur, “Massive release of hydrogen sulfide to the surface ocean and atmosphere during intervals of oceanic anoxia,” Geology, v. 33 (2005), 397-400.

69.       A tudósok úgy találták, hogy „a haszonállat-tenyésztés [beleértve a hús, tojás és tejtermelést] felelős a világméretű ember-okozta dinitrogén-oxid kibocsátás 65%-áért.” Lásd Steinfeld et al. Livestock's Long Shadow, 114.

70.       Számtalan tanulmány foglalkozott ezzel a kérdéssel, különösen Heitor Evangelista professzor és kollégái a Janeiro Állami Egyetemről, Brazíliából, Mark Jackson professzor a Kaliforniai Berkeley Egyetemről, Greenpeace és a Föld Barátai. Lásd a beszámolót Lauren Morellotól, „Cutting Soot Emissions May Slow Climate Change in the Arctic,” Scientific American, August 2, 2010. http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=cutting-soot-emissions-may-slow-climatechange-in-the-arctic továbbá Randy Boswell: „Soot Is Second Leading Cause of Climate Change: Study,” Ottawa Citizen, August 1, 2010. http://www.ottawacitizen.com/technology/Soot+second+leading+cause+climate+change+study/3349011/story.html?cid=megadrop_story#ixzz0vekfEf8s.

71.       Lásd: „An Interview with Dr. Kirk Smith, Professor of Global Environmental Health at UC Berkeley,” Supreme Master TV, July 1, 2008, SupremeMasterTV.com/bbs/tb.php/sos_video/21

72.       Monica Bruckner, „The Gulf of Mexico Dead Zone,” http://serc.carleton.edu/microbelife/topics/deadzone.

73.       SIWI és IWMI, “Saving Water from Field to Fork.” Also see Natural Resources Defense Council, “Facts about Pollution from Livestock Farms,” http://www.nrdc.org/water/pollution/ffarms.asp.

74.       Robert J. Diaz és Rutger Rosenberg, “Spreading Dead Zones and Consequences for Marine Ecosystems.”

75.       Dr. Andrew Bakun és kollégái, és Dr. Scarla Weeks, a Fokvárosi Egyetemről, Dél-Afrikából, úgy találták, hogy a szardínia túlhalászása Afrika délnyugati partjainál egy tényező lehetett a két mérgező gáz – hidrogén-szulfid és metán – kitöréseiben az Atlanti-óceán aljáról. A hidrogén-szulfid szörnyű, rothadt tojás szagot okoz, ami régóta terhelte (és zavarta) a helyi közösségek lakóinak életét Namíbiában, miközben mérgezi a halakat, és oxigén-szegény halott zónákat okoz a vízben. Lásd Andrew Bakun és Scarla J. Weeks, „Greenhouse gas biuldup, sardines, submarine eruptions and the possibility of abrupt degradation of intense marine upwelling ecosystems” Ecology Letters (2004) vol.7, isssue 11, 1015-1023. http://woldlab.caltech.edu/~tristan/silence/bakun_2004_eco_letters.pdf.

76.       Forrás: Thomas Lane, “UN Official Warns on Fisheries Losses.” BBC News, May 21, 2010. http://www.bbc.co.uk/news/10128900.

77.       David Pimentel ökológus, és az Amerikai Egyesült Államok Cornell Egyetemének nyugalmazott professzora arra figyelmeztet, hogy „Mivel az összes víz 87%-át a haszonállat-tenyésztésre használják fel, az Amerikai Egyesült Államok nemsokára egy víz szűkében álló országgá válik.” Pimentel, „U.S. could feed 800-million people with grain that livestock eat, Cornell ecologist advises animal scientists,” Cornell Science News, August 7, 1997. http://www.news.cornell.edu/releases/aug97/livestock.hrs.html.

78.       Lásd például, Anne Minard, „No More Glaciers in Glacier National Park by 2020?” National Geographic News, March 2, 2009. http://news.nationalgeographic.com/news/2009/03/090302-glaciers-melting.html. Tudományos beszámolóért, lásd: R. D.Moore et al., „Glacier change in western North America: influences on hydrology, geomorphic hazards and water quality,” Hydrological Processes 23 (2009), 42–61. DOI: 10.1002/hyp.7162. http://www.glaciers.pdx.edu/fountain/MyPapers/MooreEtAl2009_GlacierChangeWaterRunoff.pdf.

79.       Ebben a témában egy klasszikus tanulmány: Marcia Kreith, Water Inputs in California Food Production, prepared for the Water Education Foundation, Sacramento, CA. 1991. http://www.sakia.org/cms/fileadmin/content/irrig/general/kreith_1991_water_inputs_in_ca_food_production-excerpt.pdf.

80.       Marlow Vesterby és Kenneth S. Krupa, Major Uses of Land in the United States, 1997 (SB973) 2001. szeptember http://www.ers.usda.gov/publications/sb973/sb973.pdf

81.       Lásd: The United Nations Convention to Combat Desertification (UNCCD), „Ten Years on: UN marks World Day to Combat Desertification,” June 17, 2004. http://www.unccd.int/publicinfo/pressrel/showpressrel.php?pr=press01_06_04

82.       Yacov Tsur et al., Pricing Irrigation Water: Principles and Cases from Developing Countries, 220.

83.       Juliet Gellatley és Tony Hardle, The Silent Ark: A Chilling Exposé of Meat. Harper Collins Publishers Ltd., 1996.

84.       Harvey Blatt, America’s Food: What You don’t Know about What You Eat. Boston: MIT Press, 2008, 136.

85.       Forrás: „The Science and Solution to Global Warming,” Supreme Master Television, August 2008. SupremeMasterTV.com/bbs/tb.php/sos_video/16.

86.       Az IPCC tudósai szerint az erdőirtás vagy tarra vágás a világ ÜHG kibocsátásaihoz 17,4%, és akár egyharmad között járul hozzá. Lásd IPCC, Fourth Assessment Report, Synthetic Report, Section 2, p. 36 and Working Group Report, section 7, p. 527.

87.       John Robbins, Diet for a New America, részlet innen http://whitt.ca/soapbox/vegetarian.html

88.       Julie Denslow és Christine Padoch, People of the Tropical Rainforest. Berkeley: University of  California Press, 1988, 169.

89.       Lásd Greenpeace UK, „The Congo Rainforest of  Central Africa,” http://www.greenpeace.org.uk/forests/congo.

90.       Az amerikai Rodale Intézet tanulmánya kijelenti, „Bár a klíma és talajtípus hat a [CO2] kötő kapacitásra, ezek a többszörös kutatási erőfeszítések bizonyítják, hogy ha a praktikus biomezőgazdaságot folytatnák a bolygó 1,4 milliárd megművelhető hektárján, az a jelenlegi CO2 kibocsátások közel 40%-át meg tudná kötni.” Lásd Timothy LaSalle and Paul Hepperly, „Regenerative Organic Farming: A Solution to Global Warming,” 2008. Elérhető online http://www.rodaleinstitute.org/files/Rodale_Research_Paper-07_30_08.pdf.

91.       A Supreme Master TV-vel készített interjúban Dr. David Archer, a Chicagói Egyetem geofizikai tudományok professzora kijelenti, „Teljesen egyértelmű, hogy amikor termeszted a gabonát, és azután megeteted az állatokkal, majd pedig megeszed az állatokat, az eredeti gabona energiájának 90%-át elveszíted, tehát nemcsak kevesebb embert tudsz etetni a meglévő mezőgazdaságoddal, hanem amint felfedezték, sokkal több fosszilis üzemanyagba is kerül ennek az előidézése.” Lásd Supreme Master TV, “The Science and Solution to Climate Change,” http://suprememastertv.com/bbs/board.php?bo_table=sos_video&wr_id=16. Továbbá, az Earth Save International az alábbiakban összegezte a hústermelés magas költségét: „6 kg gabona: elég nyolc kenyérre, vagy két tányér spagettire: minden fél kilónyi esőerdei marhahúshoz kb. 300 kg értékes élő anyag pusztul el, köztük 20-30 növényfaj, több mint 100 rovarfaj, és tucatnyi emlős és hüllő. 9500 liter víz: Ezt több mint 25 kg gyümölcs vagy zöldség termesztésére lehetne használni.” Lásd Earth Save International, “The Hamburger Poster,” http://www.earthsave.org/support/hamburgerSMALL.pdf.

92.       John Robbins, Diet for a New America: How Your Food Choices Affect Your Health, Happiness and the Future of Life on Earth. Tiburon: H. J. Kramer, 1987, 367.

93.       Íme néhány szám és statisztika: a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) tanulmánya szerint jelenleg az emberi tevékenység miatt a világ emlős, madár, és hüllő fajainak 30%-át fenyegeti a kipusztulás. Lásd The Millennium Ecosystem Assessment Report, 2005, http://maweb.org/en/Reports.aspx. Több mint egymillió faj fog elveszni a következő 50 évben. Továbbá, az IUCN által követett 45 000 faj közül 2008-ban 40%-ot fenyegetett a kipusztulás. Lásd „IUCN Red List reveals world’s mammals in crisis,” IUCN News release, October 6, 2008 http://www.iucn.org/search.cfm?uNewsID=1695.

94.       Az Amerikai Egyesült Államok Elszámoltathatósági Hivatala (US GAO) már régen megállapította, hogy összességében az állatállomány 130-szor annyi hulladékot produkál, mint az emberek. A sertések háromszor annyi ürüléket termelnek, mint az emberek, a tehenek pedig 21-szer annyi hulladékot termelnek, mint az emberek. Lásd Animal Agriculture Waste Management Practice, 1999, http://www.gao.gov/archive/1999/rc99205.pdf.

95.       F. Ackerman és E. A. Stanton, Climate Change—the Costs of  Inaction: Report to Friends of the Earth England, Wales and Northern Ireland, 2006. http://www.foe.co.uk/resource/reports/econ_costs_cc.pdf. Lásd továbbá F. Ackerman, Climate Change: The Costs of Inaction: Testimony presented to: United States Congress House Committee on Energy and Commerce, 2009. http://www.e3network.org/opeds/Ackerman_testimony_April22.pdf.

96.       Forrás: B. Barrett és A., Lim, „Japan to suffer huge climate costs.” Our World 2.0 (United Nations University), June 30, 2009 http://ourworld.unu.edu/en/japanexamines-costs-of-climate-change/

97.       A klímaváltozás 40 billió dolláros költségének becslése a Stern jelentésben használt modellen alapul. E becslés alapján a vegán étrend előnyéről, lásd Elke Stehfest et al., „Climate Benefits of Changing Diet,” The Netherlands Environmental Assessment Agency, 2009. Elérhető online: http://www.pbl.nl/en/publications/2009/Climate-benefits-of-changing-diet.html.

98.       Lásd „Heart Disease and Stroke Statistics 2010 Update: A Report From the American Heart Association,” Circulation, 2010; 121; e46-e215 p. e206. http://circ.ahajournals.org/cgi/content/full/121/7/e46.

99.       Lásd a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ tanulmányát, „Diabetes: Success and Opportunities for Population-Based Prevention and Control: At a Glance 2010”http://www.cdc.gov/chronicdisease/resources/publications/aag/ddt.htm. Also, F. G. Jansman et al., “Cost considerations in the treatment of colorectal cancer”, Pharmacoeconomics. No. 25 (2007), 537-562. Online összefoglaló: http://ideas.repec.org/a/wkh/phecon/v25y2007i7p537-562.html.

100.    Ezek a bekezdések Ching Hai Legfelsőbb Mester 2009. július 12-én, Ben Murnane újságíróval készített interjújából származnak. Az interjú az Irish Sunday Independent 2009. július 12-i számában jelent meg, az alábbi címmel: „An Urgent Call to Save Our Planet.” Lásd az interjút videon: http://www.suprememastertv.com/wow/?wr_id=365&page=9&page=9#v.

101.    Foodwatch, Organic: A Climate Saviour? The Foodwatch report on the greenhouse effect of conventional and organic farming in Germany. May 2009. http://foodwatch.de/foodwatch/content/e6380/e24459/e24474/foodwatch_report_on_the_greenhouse_effect_of_farming_05_2009_ger.pdf

102.    uo.

103.    Lásd Gowri Koneswaran és Danielle Nierenberg, „Global Farm Animal Production and Global Warming: Impacting and Mitigating Climate Change” (discussion section), Environmental Health Perspectives, 116(5) (May 2008): 578-582, http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2367646

104.    William Lambers, „25,000 die of hunger each day,” History News Network (George Mason University), October 7, 2007, http://hnn.us/articles/27396.html.

4.      fejezet

105.    Egy 2008 januárjában, Los Angelesben tartott videokonferencia során Ching Hai Legfelsőbb Mester egy kérdésre válaszolt, hogy milyen üzenetet adna át a világ vezetőinek. Ez a bekezdés válaszának egy része.

106.    2010 szeptemberében a dohányzási tilalmat bevezető országok száma elérte a 94-et..

107.    Worldwatch Institute, „Matters of Scale -The Price of Beef,” Worldwatch Magazine, Jul/Aug 1994. Online összefoglaló: http://www.worldwatch.org/node/791.

108.    Az utóbbi években az Amerikai Egyesült Államokban a farm támogatások magasak maradtak, még rekord közeli profitos években is. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya évente 20-25 milliárd dollár közvetlen támogatást fizet ki a termesztőknek. Az USDA 2006 évi költségvetése szerint egyedül az állati takarmánygabona támogatások több mint 35%-át tették ki ennek az összegnek. 2003 és 2004 között az Amerikai Egyesült Államok minden évben 3,6 milliárd dollárt költött állati takarmánykukoricára és szójára. Ezáltal a takarmánygabona ára az előállítási költség alatt volt. Lásd: Institute of Agriculture and Trade Policy, Trade and Global Governance Program, „Below-Cost Feed Crops: An Indirect Subsidy for Industrial Animal Factories,” June 2006, http://www.worc.org/userfiles/IATP%20cheap%20grain.pdf.

109.    Slaughterhouse: The Shocking Story of Greed, Neglect and Inhumane Treatment Inside the U.S. Meat Industry, by Gail A. Eisnitz (Human Farming Association, 2006) bemutatja, hogy egy hamburger akár 100 különböző tehenet is tartalmazhat, és hogy egyetlen fertőzött tehén beszennyezhet akár 16 tonna marhahúst.

110.    AlterNet.org Editors, „The Seven Deadly Myths of Industrial Agriculture: Myth Three,” September 5, 2002, http://www.alternet.org/story/13904.

111.    2008-ra már 11 biokert működött a városban; lásd például: Helen Kilbey, „South Africa: Cape Town Goes Organic,” AllAfrica.com, January 14, 2008 http://www.regoverningmarkets.org/en/news/southern_africa/south_africa_cape_town_goes_organic.html. Lásd továbbá „From the Ground Up: Organic Gardening Fuels a Food Revolution,” AllAfrica.com, January 9, 2008 http://allafrica.com/specials/organic_food_sa.

112.    Egy Tanzániából importált új trágya segített a kenyai termesztőknek a talaj savasságának csökkentésében, és a gabona hektáronkénti hozamok növelésében, például a kukoricánál 30%-kal. Ugandában várhatóan emelkedni fog a mezőgazdaság termelékenysége Korea minapi ígéretét követően, hogy ott biotrágya üzemet létesít. Lásd Ministry of Agriculture, Republic of Kenya, “Farmers to Reap Maximum Benefits from Organic Fertilizer,” http://www.kilimo.go.ke/index.php?option=com_content&view=article&catid=149%3Anews&id=266%3Afarmers-to-reap-maximum-benefits-fromorganicfertilizer&Itemid=46.

113.    „A bioélelmiszert sokáig niche piacnak tartották, és a gazdag vásárlók luxusának. Kutatók Dániában viszont azt találták, hogy semmilyen súlyos negatív hatással nem lenne Fekete-Afrika élelmiszerbiztonsága számára, ha 2020-ig Európa és Észak-Amerika élelmiszer exportáló régióiban a termőföld 50%-át biora változtatnák.” Lásd: „Researchers: Organic push won’t hurt world food supply,” USA Today, May 5, 2007, ftp://ftp.fao.org/paia/organicag/OFS/press4.pdf.

114.    Az IFOAM szerint a bioélelmiszerek és italok jelenlegi világpiaca kb. 50 milliárd dollárra becsülhető, és 2000-2007 között évente 10-20 százalékkal növekedett. Ez az alágazat sok fejlődő ország számára egyedi export lehetőséget kínál, mivel a bevétel 97 százaléka OECD országokban keletkezik, miközben termelőinek 80%-át Afrika, Ázsia és Dél-Amerika fejlődő országaiban találjuk. Lásd UNEP, „Organic Agriculture in Uganda,” http://www.unep.org/greeneconomy/SuccessStories/OrganicAgricultureinUganda/tabid/4655/language/en-US/Default.aspx. Lásd továbbá UNEP, „Environment-Led Green Revolution Key to Future Food Security in Africa,” Press Release, May 14, 2009, http://www.grida.no/news/press/3680.aspx.

115.    Ivette Perfecto et al., „Organic Agriculture and the Global Food Supply,” Renewable Agriculture and Food Systems, 22 (2007): 86-108. http://agr.wa.gov/Foodanimal/Organic/Certificate/2008/NewsRelease/BadgleyResearchPaper.pdf.

116.    „Organic farms ‘best for wildlife’,” BBC News, August 3, 2005. http://news.bbc.co.uk/2/hi/uk_news/4740609.stm

117.    Lásd Al Meyerhoff, „The loss of billions of bees raises questions about our pesticide controls,” Los Angeles Times, July 30, 2008. http://beediary.wordpress.com/tag/ccd.

118.    Timothy LaSalle, „Organic farming could stop global climate change,” The Tree Hugger, October 10, 2010. http://www.treehugger.com/files/2009/10/organic-farming-could-stop-global-climate-change.php.

119.    C. Benbrook, „Simplifying the Pesticide Risk Equation: The Organic Option,” State of Science Review of the Organic Center, March 8, 2008. http://www.organic-center.org/reportfiles/Organic_Option_Final_Ex_Summary.pdf

120.    FAO, Organic Agriculture and Food Security (2007). ftp://ftp.fao.org/paia/organicag/ofs/OFS-2007-5.pdf.

121.    Lásd a 14. jegyzetet. Ez a a Holland Környezetvizsgáló Hivatal kutatására utal, amely a holland kormánynak és nemzetközi döntéshozóknak tartalmazott ajánlásokat.

122.    Lásd ENSZ Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapjának (IFAD) tanulmányát: „The Adoption of Organic Agriculture Among Small Farmers in Latin America and the Caribbean,” April 2003, Report No. 1337. http://www.ifad.org/evaluation/public_html/eksyst/doc/thematic/pl/organic.htm

123.    Lásd a 14. és 119. jegyzetet.

124.    Lásd John Robbins, „The Pig Farmer,” 2010. április online elérhető: http://www.johnrobbins.info/blog/the-pig-farmer. Lásd továbbá: John Robbins, The Food Revolution: How Your Diet Can Help Save Your Life and Our World.

125.    Lásd: European Parliament, „2050, The Future begins today—Recommendations for the EU`s future integrated policy on climate change,” April 2, 2009. http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id=5626312.

126.    Lásd Jens Holms, „The EU Parliament calls meat a Climate Threat,” February 4, 2009.  http://jensholm.se/2009/02/04/the-eu-parliament-calls-meat-a-climate-threat.

127.    Lásd Chris Mason, „Belgian city plans `veggie` days,” BBC News, May 12, 2009. http://news.bbc.co.uk/2/hi/europe/8046970.stm.

128.    Lásd Candra Malik, „Prince Charles Gives $2.8b to Preserve Rain Forests,” July 30, 2009. http://www.thejakartaglobe.com/news/prince-charles-gives-28b-topreserve-rain-forests/321249.

129.    Lásd „Who’s Up for a Low Carb Diet?” Sustainable Development Commission (Northern Ireland), June 18, 2009. http://www.sd-commission.org.uk/news.php/246/ireland/whos-up-for-a-low-carb-diet

130.    uo.

131.    Ez a DARD Vidékfejlesztési Osztálya által készített könyvecskére utal, melynek címe: „Code of Good Agricultural Practice, August 2008,” és jó eljárási módszereket tartalmaz a víz, levegő és talaj szennyezésének elkerülésére. http://www.dardni.gov.uk/code_of_good_agricultural_practice_cogap_august_2008.pdf.

132.    Lásd: Hawaii State Legislature, „Requesting the Board of Education to Develop a Policy to Include Vegetarian and Vegan Meal Options in All School Menu Plans,” Report HCR59 HD1, offered on November 2, 2009. http://www.capitol.hawaii.gov/session2009/Bills/HCR59_HD1_.HTM

133.    Lásd: City of Cincinnati, Climate Protection Action Plan-the Green Cincinnati Plan, July 19, 2008, 35, 209-211. Online megtekinthető: http://www.cincinnati-oh.gov/cmgr/downloads/cmgr_pdf18280.pdf.

134.    Jennifer Duck, „Bringing Home the Bacon, Vegan Style,” ABC News, May 4, 2007, http://abcnews.go.com/Politics/story?id=3139687&page=1. Lásd továbbá „Dennis Kucinich Celebrates Vegan Earth Day With A Special VEGGIE Message,” http://vegdaily.com/2009/07/dennis-kucinich-celebrates-vegan-earth-day-with-aspecial-veggie-message/

135.    Jason Tomassini, „Senator goes vegetarian for week,” Gazette.Net, April 29, 2009, http://www.gazette.net/stories/04292009/takonew183650_32520.shtml. Lásd továbbá Kailey Harless, „Raskin’s Revolution,” VegNews.com, May 4, 2007, www.vegnews.com/web/articles/page.do?pageId=688&catId=1

136.    Meatless Monday, “Baltimore Schools Go Meatless,” http://www.meatlessmonday.com/baltimore-schools.

137.    The San Francisco Vegetarian Society, „San Francisco is First U.S. City to Declare Mondays as ‘Veg Day,’” April 7, 2010, http://www.vegsource.com/news/2010/04/san-francisco-is-first-us-city-to-declare-mondays-as-veg-day.html

138.    Lásd Taiwan Environmental Information Center, „Million people sign up to resist Global Warming by adopting vegetarian diet” (in Chinese), http://e-info.org.tw/node/33565

5.      fejezet

139.    Az Adakozás, Önkéntesség és Részvétel Országos Felmérésében (NSGVP) a Kanadai Statisztikai Hivatal 2389 kanadaival készített interjút akik 15 és 24 év között voltak. Lásd: „I want to make a difference,” Canadian Living, http://www.canadianliving.com/life/community/i_want_to_make_a_difference.php.

140.    A Worldwatch kutatása szerint az állattartó ágazat 51%-kal járul hozzá a Földön előállított üvegházgázokhoz. Lásd a 3. jegyzetet.

141.    Lásd a 90 jegyzetet, 1. o.

142.    Lásd: Iowa Pork Producers Association, „USDA to buy more pork,” November 11, 2009, http://www.iowapork.org/Newsroom/NewsForProducers/USDAporkbuy/tabid/1504/Default.aspx. Lásd továbbá: National Pork Producers Council (NPPC)’s Capital Pork Report (November 2009), http://nppc.org/uploadedfiles/cprNOV-6.pdf.

143.    uo.

144.    A zöld tevékenységekre további javaslatok találhatók a Supreme Master Television honlapján.

145.    Lásd például a Supreme Master TV dokumentumfilmjeit, „No Water Required! Dry Farming in Âu Lac (Vietnam),” online ingyenesen: http://www.suprememastertv.com/bbs/tb.php/pe/79, „Growing Fruits and Vegetables in Sand-One Story From Âu Lac (Vietnam),” SupremeMasterTV.com/bbs/tb.php/pe/72.

146.    A link: SupremeMasterTV.com/sos-flyer.

147.    A 2008. március 7-én alapított Loving Hut vegán éttermek száma világszerte 221 volt 2011 január végén.